Névadónk

"Édes messzeségből szállt a múlt. Tavasz és nyáridők pipitérei, emlékek raja tarkállik rajta. Kizeng belőle a kettőstornyú templom harangszava. Meg az iskolai csengő, amelyet konok kézzel ráz a tízperces szünet után Plutarchos, a pedellus."

Babay József író, költő, újságíró nevét 1988. májusában vette fel iskolánk. Születésnapján minden évben megemlékezünk róla. Ekkor egész hétre szóló programokat szervezünk, amelynek kiemelt eseményei a vers- és prózamondó-, a helyesírási- és népdaléneklési-versenyek. Ünnepi műsorral készülünk, feldolgozzuk műveinek egy-egy részletét, megnézzük filmjeit.

"Szülővárosom Nagyatád. Akkorka város, mint egy angyaltenyér. Ez az oka tán, hogy mégis annyi jóság fér el benne."

Névadónk 1898. november 28-án született Nagyatád-Bodvicán, s élete végéig hű maradt "az ezerligetes Dunántúlhoz". Édesanyja varrónő volt, nagyapja Babay István iparos. Bár az élet elszólította városunkból, de mindvégig nagyatádi maradt, hisz műveiben megelevenednek kisvárosunk jellegzetes alakjai, diáktársai s az imádott édesanya. Rendszeresen hazajárt, s élményekkel, találkozásokkal, szellemileg feltöltődve, nosztalgiával gondolva Nagyatádra tért vissza a fővárosba. Ott alkotta műveit, melyek a nagyközönség körében igen népszerűek voltak. Újságíróként dolgozott, fiatalon munkatársa lett az Új-Somogy, a Világ, az Új Idők, a Magyar Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, a Magyar Nemzet című lapoknak. Írt regényeket, filmforgatókönyvet. A magyar irodalom ezerkezű garabonciásának nevezték. Romantikával átszőtt, népi ihletésű elbeszéléseit méltán szerette mindenki, mint magát az írót is, aki remek zongorista volt, s ezzel is gyakran szórakoztatta barátait, írótársait. Meseszerűen ábrázolta a falusi életet, s ebből fakadtak meséi is. 1935-től a Petőfi Társaság tagja. Ám a történelem viharai őt sem kímélték, az 1950-es években feleségével együtt kitelepítették. Sajnos a sors nem volt hozzá kegyes. Fiatalon, mindössze 58 évesen hunyt el 1956. július 19-én, Budapesten. Hamvai a Farkasréti temetőben pihennek.

"Mindig úgy megyek haza Somogyba, ahogy az arató indul a búzamezőre. Tudom,hogy sokat kaszálok. Erős kévét kötök. És cséplés után még a szalmából is meg tudnék élni."

Regényei: Istenem, így élünk, Mi huszonketten, Vándorlegények, Kék varázs, Menekülj a szerelemhez, Csodaorgona I-II, Édesanyám, Rózsafabot, A szeretet könyve, A császár parancsára

Színpadi művei: Veronika, Napraforgó, Csodatükör, Furulyaszó, Zálogház frakkban, Három szerelmesek, Három szegény szabólegény

Filmforgatókönyvek: Fehérvári huszárok, Magyar feltámadás, Semmelweis, Rózsafabot, Lángok, Haláltánc, Üzenet a Volga partról, Pista tekintetes úr, Áll a bál, 5 óra 40 perc, Heten, mint a gonoszok, Egy szív megáll, Magyar kívánsághangverseny, Gábor diák, Soha senki többé.

A hagyatékában rejlő érték kisugárzik Rinya-parti városunkra, tovább erősítik patriotizmusunkat, kötődésünket a szülőföldhöz. Egyik meséje, a "Fúró Feri furulyája" kedvenc olvasmánya tanulóinknak. Írói vénáját egyetlen leánya ,Babay Bernadette is örökölte, hisz édesapja nyomdokain haladva ő is író lett. A mese folytatását már lánya vetette papírra, "Fúró Feri új barátai" címmel, s szintén nagyon népszerű a "Palkó a Betűbirodalomban" című mesekönyv, melyeket az alsó tagozatosok olvasásórákon részletesen is feldolgoznak.

Az író 100. születésnapján tartott ünnepségén a következő üzenetet küldte édesapjának:

"Tudod papa, amióta elmentél tőlünk, hatalmasat fejlődött a szülővárosod, a dimbes-dombos Dunántúl egyik legkedvesebb szülővárosa, Atád. Most már nekem is van ide kötődésem."